Műhely – ArcHA Építész Műhely

Kultúra

Héttorony Fesztivál

Az esemény-sorozat immáron több, mint egy évtizedes múltra tekint vissza. Makovecz Imre építész által tervezett terekben nyújt lehetőséget a Kárpát-medence kollektív emlékezetének megtapasztalására, ráirányítva a figyelmet a népművészet fennmaradásáért fáradozó elődök munkásságára, de természetesen teret adva a hagyományra épülő kortárs alkotói és előadói törekvéseknek is.

A 2017-es Héttorony Fesztivál elé

“Azt gondolom, hogy az építész egy varázsló és az építészet egy varázslat. Az alkotás, a teremtés folyamatának a varázslata. Aminek szerves része a zene, a hang és persze a csend. Makovecz Imre mindig az építés drámájáról beszélt. Mely dráma véget ért, ha az épület elkészült. A személyes Isten is elhagyta a házat. Megszűnt a zene is. Talán az építész még később is emlékszik az építés zenéjére. Talán nem. De az akkordok, a dallamok, szólamok ott vannak a térben, a falakban, a tetőkben, egyszóval a házban. Ha az épület száz évig áll akkor száz évig. Ezért sem mindegy, hogy milyen anyagokból tervezünk és építünk. Mikor visszük át a hangzást a szerkezetbe, az ornamentikába, a fénybe és a sötétségbe. Mindig is irigyeltem azokat, akik hangszereken tudnak játszani. Megszólaltatnak „néma” tárgyakat. Ha mindezt egy olyan térben teszik, amelynek egyik alkotó eleme a végtelen zene az felemelő érzés lehet a számukra. Makovecz Imre terei hangzó, zengő terek. Ahol öröm lehet zenélni.

Számomra ez a Héttorony Fesztivál.

Mondják, az építészet megfagyott zene, és a művészetek összegzése, így változatosan szervezi össze a klasszikus fotókiállításokat, fényfestést, és videovetítést építészeti tartalmakról az előadótermekben zajló zenei, prózai vagy mozgáselőadásokkal is.”

Vándoriskola

A középkori céhes rendszerek mintájára létrehozott posztgraduális képzés, a Vándoriskola Európában is egyedülállónak számít. A Vándorok három év alatt hat Mesterrel dolgoznak együtt. Hat eltérő személyiség formálja és tanítja a nála dolgozó vándoriskolást. Olykor nem kis küzdelmek árán… a bizalomra épülő kapcsolat nem a pénzről szól, hanem munkáról és a szellemiség átadásáról. Fontos és elengedhetetlen a Mester, mint személyiség meghatározása. Olyan emberekről van szó, kiknek a szakmagyakorlása elválaszthatatlan karizmatikus személyiségétől, melyre jellemző az empatikus és immaginatív közlési mód, legyen ez személyes találkozás, előadás vagy terv.

(részlet Az alkotó ember felelősségéből)

Waldorf – iskolák

építészet epocha, vizuális kultúra

A vizuális megközelítés fontos aspektus, a vizuális és művészeti érték és minőség meg-, és felismerése , a vizuális kifejezés része kell, hogy legyen egy ilyen programnak. A cél az, hogy a felnövekvő generációk a hétköznapi környezetüket értsék és értve, tudatosan alakítsák, hogy azonosulni tudjanak vele, képesek legyenek megfogalmazni és kifejezni annak minőségi szempontjait, saját igényeiket, képesek legyenek másokkal is megosztani azt (a szociális érintkezés, a társas lét szempontjai az érintett környezetben), és konstruktív, proaktív módon alakítani azt. Magát az oktatást a vizuális nevelést már óvodában el kell kezdeni és folytatni az érettségéig. Gimnáziumban önálló tárgyként oktatom az építészettörténetet. A környezet megismerése akkor jöhet létre, ha aktív, gyakorlati, kreatív módon kerülhet vele kapcsolatba minden korosztály (az idősebbek, azaz a 15-19 évesek egyre inkább valamelyest elméleti szinten is).

(részlet Az alkotó ember felelősségéből)

Építőtáborok

Újraélesztve a visegrádi és a tokaji nomád nemzedék táborainak hangulatát, nyaranta építőtáborokat rendeznek, ahol a közös munka, a csoport, a tevékenység maga sokkal fontosabb a természetes anyagokból, hagyományos építési technikával készült műnél,

amely gyakran visszapusztul a környezetébe, azzal organikus egységet alkotva.

(részlet Fülöp Tibor: Csernyus Lőrinc építész-ből MMA/Munkásság/Pályakép)

Visegrádi táborok